kozossegi_kertek_1403178691.jpg_960x640

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2010. óta foglalkozik a világszerte sok évtizedes hagyományra visszatekintő community gardening, valamint az egyre népszerűbb urban gardening magyarországi meghonosításával.

A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

A KÉK célja, hogy mintakertek kialakításával, és átfogó tudástár létrehozásával segítse a városi kertészkedés önszerveződő mozgalommá fejlődését.

Nyugat Európában és az amerikai kontinensen évtizedes hagyományai vannak a közösségi kerteknek, Budapesten viszont még nem honosodott meg ez a fajta civil önszerveződés. A KÉK programja ezen változtat a közösségi kertkoncepció fővárosi megvalósításával. Az első fázisban (2011-2012) kitűzött célunk egy minden szempontból mintaértékű kert megtervezése és létrehozása, a kertalapítás jogi és gyakorlati hátterének feltérképezése, illetve mintajellegük széles körű kommunikációja. 

A program célcsoportja

  • Városlakók, környékbeliek, aktív fiatalok, egyének vagy civil csoportosulások
  • Zöld szemléletű szervezetek és szimpatizánsaik
  • Saját kerttel nem rendelkező családok
  • Iskolai és óvodás csoportok (oktatási, nevelési szerepvállalás)
  • Művészeti, design, kertépítő, tájépítész, tervező, kulturális munkás, stb. területen tanuló egyetemisták, főiskolások
  • Nyugdíjasok

A program időbeni terjedelme

A projekt tágan értelmezett időbeni terjedelme az első fázissal, vagyis az első kertek kialakításával párhuzamosan számítható és várhatóan hosszú távú folyamatot indít el.
A tengerentúli vagy akár londoni, berlini, stb. példákból kiindulva bízunk abban, hogy a mintakert létrehozása széles körű társadalmi megmozdulást vált ki, amely révén több közösség is követi majd a példánkat és létrehozzák a saját kertjeiket. A működő példák azt bizonyítják, hogy a kiépítéstől kezdve a rendszer és a kertek önműködővé tehetők, vagyis a kezdeményezés akár évtizedekre is előre tekinthet.

A program aktualitása, innovatív jellege

A közösségi kertek meghonosításának ötlete már önmagában is innovatív kezdeményezés, hiszen a belváros közepén, a gyakorlatba ültetve ad könnyedén követhető példát a környezettudatos és fenntartható életmódra, és hívja fel a figyelmet az erre vonatkozó szemléletváltás szükségességére. A program egyedisége és aktualitása ezen túl leginkább abban áll, hogy már önmagában is új megközelítést kínál a városi térhasználatra, a közösségi terek átértelmezésére, a fenntartható nevelés megnyilvánulási formáira és a know-how gyakorlatba ültetésére.

A program gyakorlati megoldásaiban is innovatív: azon vagyunk, hogy a kert minden lehetséges részletét fenntartható módon, innovatív megoldások segítségével alakítsuk ki, pl. a szerszámtárolót újrahasznosított konténerből alakítjuk ki, takarékos öntözőrendszert építünk ki, lesz esővízgyűjtés, komposztálás és vegyszermentes növényvédelem, mint ahogy kísérleti parcellák is helyet kapnak majd. A téralakításban szintén ehhez igazodunk: a térbútorokat és a kertben helyet kapó installációkat fiatal művészek és kreatív gondolkodók alakítják majd ki lehetőleg környezetkímélő vagy újrahasznosított anyagokból, sőt ahol lehetséges, a kertet szolgáló funkciók beépítésével.

Mi is egy közösségi kert?

Röviden és egyszerűen nem más, mint bármely földterület, amelyet egy közösség gondoz.

Ennél bővebben a közösségi kerteknek számos fajtája és meghatározása létezik a városi, külvárosi és vidéki változatoktól a veteményes, gyümölcsös vagy tankertekig. A megvalósulás formája szerint léteznek tisztán a közösséghez tartozó vagy egyéni tulajdonban lévő parcellákból álló telkek, amelyek kialakíthatóak akár iskolák vagy kórházak udvarán, akár elhanyagolt önkormányzati telkeken vagy építési területen.

A közösségi kertek hasznossága

A külföldön már működő példák alapján a közösségi kertek haszna számos területen kimutatható:

Közösségi kultúra

  • kapcsolat- és közösségépítő szerep
  • társadalmi korlátok, egzisztenciális különbségek jelentőségének csökkenése
  • generációs és kulturális különbségek csökkenése, a kertek integrációs, kohéziós szerepének megmutatkozása
  • rendezvények (pl. piac, előadás, továbbképzés) befogadása
  • a kertészet kultúra városi újrateremtése
  • tulajdonosi szemlélet és felelősség kialakulása a kert egészére vonatkozóan

Egészségmegőrzés

  • vegyszermentes, biztonságos, jó minőségű élelmiszerek lokális előállítása
  • magasabb zöldség- és gyümölcsbevitel
  • egészségmegőrzés a rendszeres kertészkedés, testmozgás, rekreáció által
  • a környék mikroklímájának javulása, a városi hőszigetek csökkenése

Szociális szféra

  • társadalmi interakciók erősödése
  • tudatos és gazdaságos életvezetés, öngondoskodási kultúra kialakulása
  • hosszú távú tervezésre való berendezkedés
  • jó minőségű élelmiszerhez való hozzájutás az alacsonyabb jövedelmű családok vagy munkanélküliek számára
  • önértékelés javulása a közösségi hasznosság révén
  • bűnmegelőzés, közösségi szabálykövetés, a környék bűnözési statisztikáinak és közbiztonságának javulása
  • kortárs csoportosulások kialakulása, csoportidentitás, viselkedési minták kiépülése
  • hátrányos helyzetű kerületi lakosok étkeztetésének részbeni megoldása a megtermelt felesleg felajánlásával

Oktatás

  • szabadtéri tanórák kihelyezésével, az elmélet mellett gyakorlati ismeretek átadásával oktatási, nevelési funkciók betöltése
  • együttműködési készségek, felelősségérzet erősödése
  • előremutató, produktív szabadidős elfoglaltság biztosítása a fiatalabb korosztálynak

Környezetvédelem

  • környezettudatos életmód kialakulása
  • egészséges mikroklíma kialakulása, a levegő vízpárologtatással történő lehűtése
  • emisszió-csökkentő hatás a lokálisan fogyasztott élelmiszerek szállítási költségeinek csökkenésével
  • az elszállítandó szemét mennyiségének csökkenése a komposztálás és újrahasznosítás révén
  • a víz természetes körforgása és a természetes szűrőhatás visszaállítása az esővízgyűjtés, csepegtetéses öntözés és a növények párologtatása által

 Forrás:

http://kozossegikertek.hu/

 

 

 

Szerző: Skeptica  2014.06.26. 14:44 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakpozitiv.blog.hu/api/trackback/id/tr966384413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása