MESETERÁPIA
A meseterápia azon a felismerésen alapul, hogy nincs olyan élethelyzet, amelynek ne lenne mesebeli párja. A terápia során megkeressük az adott életszituációhoz tartozó mesét, vagyis azt, amelyben a mese hőse ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna magában kibontakoztatni, mint a problémájával hozzánk forduló ember, de nem akadt el útja során – azaz a mesék szimbolikájánál maradva nem szenvedett vereséget a sárkánytól, és nem változott kővé –, hanem végig is tudta járni azt. A megtalált mese segítségével feltérképezzük az elakadás okát. Lehet, hogy a kiválasztott eszközök nem megfelelők, lehet, hogy a megküzdés választott technikája nem célravezető, de olykor az is előfordulhat, hogy az ellenfelek bizonyulnak legyőzhetetlennek. A terápia akkor tud segíteni az egyensúly helyreállításában, ha pontosan meghatározzuk, hogy abban a mesében, amelyben az ellenfelek, a segítők, a konfliktusok, a bonyodalmak és a kiutak együtt vannak, vagyis ahol a sűrű erdő és jó esetben a tisztás is látszódik, a segítséget kérő éppen hol látja magát. Nem elég azonban megtalálni a „saját mesénket”, meg is kell érteni, és a változások szolgálatába is kell állítani azt.
A mesék azt állítják, hogy mindazt, ami a világban vagy bennünk rosszul működik, meg lehet változtatni. Az európai és keleti népmesék ismeretében az a kijelentést is megkockáztatható, hogy a mesék szerint nem a „világ” működik rosszul, hanem az ember nem kapcsolódik harmonikusan a világ által felkínált lehetőségekhez, illetve rossz választásai nyomán alakulnak ki olyan helyzetek, amelyek problémákat okoznak. A mese képes megszüntetni a problémákból keletkező káoszt, és a helyére állítani egyfajta teljességet. Gyógyító erejének épp ez az egyik titka.
Mit lehet tanulni a mese hőseitől? A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek. Nem elképzelik, hogy miként szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében. Teszik a dolgukat, és ez bennünket is elmozdulásra késztethet. A hősök nem hagyják, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek. Ez azt is jelenti, hogy a mesék felelősségre szólítanak fel saját magunkért és a körülöttünk élőkért egyaránt. A mese hősei folyton mozgásban, „úton” vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egy helyen megtalálni. Nem is ott keresik. Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek, hogy azokat önmaguk jobbítására fordítsák.
A mesékben minden helyzetnek megvan a kulcsa, de meg kell ismerni a kulcs, a zár, a nyitás törvényszerűségeit, rá kell jönni, mi hogyan működik, mit hogyan lehet használni. Milyen titkokat rejt egy fa, virág, bot, köpönyeg? Miért kell mindig a látszólag rosszabb tárgyat, lehetőséget választani? Melyik ellenféllel milyen módszerrel lehet megküzdeni, és mások megváltása mellett hogyan lehet önmagunkat is megváltani? Vagyis a meseterápia nem a mesék értelmezésén alapul, hanem azon a tudáson, amely a mesehősöktől származik: egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják. Ezt a megvalósítást gyakorolják és tanítják a mesék hősei.
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer dr. Boldizsár Ildikó módszere, amely Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művéről kapta a nevét. Ovidius Kr. u. 1-8. közötti években írta az általa „Folyamatos éneknek” nevezett munkáját, amely a világ kezdetétől a szerző koráig tekinti át az időt, méghozzá különleges módon. A Metamorphoses ugyanis nem az eseményeket sorjában regisztráló világkrónika, hanem egyetlen szempontból mutatja a világ történetét: mi mivé változott át a kezdetek óta, és hogyan mentek végbe ezek a változások. Ovidius forrásul - nem titkoltan - számos görög és római átváltozásmítoszt, drámát és történelmi munkát is felhasznált. A 15 könyv lényegében magában foglal minden jelentős ma is közismert és az évszázadok során számos feldolgozást megért mitológiai történetet és mesét. Mivel a meseterápia a személyes életesemények mitikus feldolgozásának gyakorlatán alapul, és legfontosabb célja a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek megteremtése, ezért kapta a módszer erről a műről a nevét.
A terápia menete:
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer azon a felismerésen alapul, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. A terápia során megkeressük azt a mesét, amely a legnagyobb hasonlóságot mutatja a hozzánk segítségért fordulók élethelyzetével, és ezt a mesét dolgozzuk fel közösen a terápia során. Ez a mese lehet egy, az aktuális élethelyzettel rokonítható mese vagy a helytelen létszemléletről, tévedésekről tükröt tartó mese, de lehet szellemi utakat, lehetőségeket is megnyitó mese A meseterápián nem meseértelmezés és mesefejtés történik, hanem azon szálak felfejtése, amelyek a mese hősei, helyszínei, tárgyai, eseményei és a mesétől megoldást várók között fennáll. A terápia lépései a következők:
1. Az élethelyzet meséjének megtalálása
2. A mese helyszíneinek bejárása és a terápia induló helyszínének megtalálása
3. Útnak indulás
4. A mesei konfliktus megnevezése és az életbeli konfliktussal való összekötése
5. A segítők megtalálása (a mesében és az életben)
6. Az ellenfelek megnevezése (a mesében és az életben)
7. Megküzdés az ellenféllel
8. A változásokhoz szükséges lépések felismerése
9. A meséből nyert tapasztalatok, felismerések, belátások cselekvő erővé formálása
10. A változások nyomon követése
Forrás:
